Rozé nevű szőlőfajta nincs, még akkor sem, ha a piacon időnként árulnak is ilyen néven import, nagy szemű csemegeszőlőt. A rozé kékszőlőből van, mint a vörösbor (magyarul nem mondjuk, hogy vörösszőlő, csak hogy megtévesszük magunkat). A rozé születéséről több történet van: az egyik, hogy hajdanán epret ültettek a fehérszőlő tövébe, és ezt együtt szüretelték, így lett a bor rózsaszínes, és eperillatú, de ezt csak én találtam ki.

A másik verzió az, hogy gonosz, villányi sváb borászok, akik még több profitot akartak kicsavarni a szőlőből, a magyar borok híresen szikár és sajátos karakterét tönkretéve, csak hogy még egy Cadillac traktort vehessenek, málnaszörp és bor keresztezésével alkották meg ezt az uniformizált szörnyeteget, ami mindent elnyomó, fojtogató parfümjével könnyű bódulatra csábítja, majd magához láncolja a talmi értékeknek bedőlő fogyasztót, aki így sosem tapasztalja meg az igaz szerelmet, például egy lesütött szemű, tiszta, halk szavú Leányka oldalán. Ahogy Jules mondta a Ponyvaregényben, ez már jobban tetszene, de ez sem az igazság.

Nagy esőzések közepette idén is lezajlott a borfesztivál a Budai Várban. Azért látogató így is akadt bőven, különösen az utolsó nap, talán az egyetlen derűs napon. Aki akart, a Koldus kapuhoz közeli sátorban kóstolhatott és szavazhatott a Borfesztivál boraira. A végeredmény érdekes, hiszen a legtöbb esetben nagyobb kombinátok termékei lettek kategóriájuk győztesei. Íme a díjazottak:

Száraz fehér bor kategóriában: György Villa Collection Pázmándi (Etyek-Budai borvidék) Chardonnay 2009 (György Villa Pincészet Kft., a Hungarovin egyik, kiemelt tételeket gyártó alvállata.)

Rosé kategóriában: Gál Szigetcsépi (Kunsági borvidék) Kékfrankos Rozé 2009 (Gál Szőlőbirtok és Pincészet Szigetcsépről, rozéik szinte minden versenyen díjat nyernek, tavaly Gálné Dignisz Éva bekerült a közé az 5 borász közé, ahonnan végül dr.

Gere Attila 1954-ben született Pécsett. Az egyik legismertebb és legelismertebb magyar bortermelő, igen színvonalas pincészeteivel a Villányi borvidék büszkélkedik. 1994-ben elnyerte az Év Borásza címet, 2001-ben pedig a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjének kitüntetettje lett. 2004-ben a bécsi AWC nemzeti borversenyen az ő borai közül került ki a legjobb nemzetközi vörösbor, de emellett számos szakmai sikert tudhat magáénak a borok tesztje terén.

Gere Attila eredetileg erdész volt, a szőlővel való foglalatosságot feleségével kezdte el azon a néhány ölnyi földön, melyet nászajándékba kaptak a Csillagvölgyben.

A kilencvenes évek közepén, ahogy egyre inkább gyűrűztek be hozzánk a nemzetközi bortrendek, megismerkedtünk, majd egyre több bort készítettünk a szénsavmacerációs borkészítés technológiájával, a Beaujolais kultuszt pedig ügyesen átemeltük a Szent Márton ünnep mondakörébe. Lettek kultikus újboraink, például Bock József Szent Márton napi Kékoportója, vagy a Vylyan Bogyólé (bozsolé szóra hajazó) primőrje, a Varga Pincészet Csabagyöngye borából készült „Év első bora” (ezzel már jóval Márton nap előtt is lehet találkozni) vagy a Légli 333, ami kicsit később, az év 333.

Ha az ember borszaküzletben jár, találkozhat mostanában fura, középen lyukas címkéjű borokkal, illetve hallhatja áhítattal mormolva hardcore borértő barátaitól, vagy boros blogokról a fura Sauska nevet. Sauska Krisztián, egy magyar üzletember, de hosszú ideig Amerikában élt. Miután hazajött, egy modern borászatot épített fel Villányban. Technológiában elhozta a legmodernebbet, személyzetben viszont kifejezetten fiatal szakmai személyzettel vette körbe magát, olyanokkal, akik több éves külföldi tapasztalattal rendelkeznek, nyitottak a borászkodás újabb irányzataiba, illetve nem feltétlenül kérgesedtek bele a magyar mentalitásba.

Aki szereti a villányi borokat, és szeret a bor mellé tartalmas programot is kapni, jó ha tudja, hogy ma indult, és vasárnapig tart a II. Ördögkatlan fesztivál. A helyszín Nagyharsány, Kisharsány, Palkonya, de saját teraszán kulturális és gasztronómiai programokkal készül az egyik szervező – házigazda cég, a Vylyan Pincészet is. Kóstolható lesz megújult Classicus borcsaládjuk, melynek tagjai az Ördögszántotta hegy legendájának szereplőiről kapták nevüket.

A tavasz végi, nyár eleji jégesők hatalmas pusztításokat végeztek Villányban és Sopronban. A soproni borrégió bizonyos részein akár a termés 80 %-át is elverte a jég, Villányban pedig több helyen, többek között a Kopár és Ördögárok dűlőkben is 50 %-os a kár.

Egerszalókon szerencsére csak kisebb károkat okozott. Tőlünk délebbre, Szlovéniában talán még rosszabb a helyzet, van ahol az idei terméskezdemények teljesen elpusztultak, több helyen még levél sem maradt a tőkéken.