Kékfrankos Nyár 2010 Soproni Kékfrankos Nyár: országos szinten is egyedülálló rendezvénysorozat, amely a soproni borkultúra tevékeny éltetője. A karakteres soproni kékfrankosnak ott a helye a nemzetközi "borválogatottban". Olyan nemes, és nagy múltú borról és borvidékről van szó, amelyet méltán reprezentál a Kékfrankos Nyár rendezvénysorozat, amely a májusi borünneptől egészen a szeptemberi szüretig kínál számos izgalmas programot.

A sokrétű programfolyam a Sopronba és környékére látogató vendégeknek mutatja be a borvidéket, a szőlőgondozást és borkészítést, egészen a "tőkétől a pohárig". Mindezt a borkultúra nemes hagyományainak jegyében. A rendezvénysorozat középpontjában a Fertő-táj világörökségben termelt soproni bor és Sopron, mint a kékfrankos fővárosa áll. A Soproni borvidék Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal büszkélkedő borvidéke. Eredete egészen a keltákig vezethető vissza. A XIV. század elején Magyarország legjelentősebb borvidékei között tartják számon, melynek kereskedelmi kapcsolatai messze túlnyúlnak az ország határain.

A XIX. századtól a poncichterek, a németajkú gazdák messze földön híressé tették a soproni bort. A vidékre jellemző, hogy a pincéket nem a szőlőhegyekbe, hanem a városba, saját házaik alá építették. Ez akkoriban nem csak kiváltságot, de nagyobb biztonságot, védelmet is jelentett a termelőknek. A borvidék legértékesebb területe a Fertő tó környéki hegyoldalakon, lankákon, napjainkban mintegy 1500 hektárnyi területet foglal magába. A Világörökség bizottság a Fertő tavat az azt övező településekkel együtt 2001-ben, mint kultúrtájat vette fel a világörökségi listára.

A Fertő tó vidéke geológiai és geomorfológiai érdekességek egyedülálló változatosságát tárja elénk. Számos részre osztják a klimatikus határok, így viszonylag kicsiny területen belül rendkívüli módon változatos állat- és növényvilág létezik: kontinentális alföldi sztyeppei tó, szubmediterrán dombok és szubalpin hegyek, értékes, szikes puszták, magashegységek.

A monarchia idejében a szőlőterületek egy borvidéket alkottak Sopron-Ruszt-Pozsonyi néven, és hasonló fajták, művelési módok jellemezték őket. A szőlőskerteket pusztító járványok és a történelem viharai aztán külön fejlődési pályára állították a borvidéket: míg ma Ruszt elsősorban a fehér szőlőfajtákról és az aszúról (Ausbruch) híres, addig a Soproni borvidéken a kékszőlő, főleg a Kékfrankos termelése kiemelkedő, de jelentősek még a Zweigelt, Cabernet sauvignon, Merlot és Pinot noir ültetvények is. A fehérborfajták közül a Zöld veltelini, a Chardonnay, a Tramini, a Zenit, a Sauvignon blanc és a Korai piros veltelini emelhető ki.

A borvidék érdekessége, hogy az itteni klíma a késői szüretelésű édes borok előállításának is kedvez. Ezek a borok nem új keletűek a vidékünkön, jelenlétük 1524-re vezethető vissza. Kellemes időtöltést és pincelátogatásokat kívánunk Önnek Sopronban, a Kékfrankos fővárosában!

a cikk szerzője :http://www.kekfrankosnyar.hu/