Hagyomány már, hogy az etyeki pincefesztivált megelőző napon, a szervezők szakmai konferenciát rendeznek az Etyeki Borudvarban, olyan témakörben, amely mind a szakmának, mind a szélesebb közönségnek új információkat adhat. Az idén a „Magyar borok az amerikai piacon” címmel meghirdetett tanácskozás abban is különlegesnek számított, hogy a hat előadó közül négyen a Monarchia Matt Internationalhoz kötődnek.

Ez persze nem véletlen, hiszen a globálisan 23 millió dollár árbevételű, magyarországi székhelyű, nemzetközi cégcsoport, amelynek Egerben és Kaliforniában van saját borászata, évi 2 millió dollár értékű magyar bort exportál az USA-ba, ahol az érdekköréhez tartozik még öt nagykereskedelmi cég, egy internetes boráruház és három borszaküzlet New Yorkban, Floridában és Kaliforniában.

A tények és az összefüggések, amelyekről beszámoltak első kézből származnak.
Ezzel együtt a konferencia nyitó előadását James J. Molnár, a Trust Hungary Zrt. elnöke tartotta, aki az Egyesült Államokban született és 2006 júliusában lett az édesapja - Molnár László - által alapított cég elnök, vezérigazgatója. Jelenleg Új-Zélandon, Ausztráliában, Dél Afrikában, az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában látja el a társaság képviseletét.
Molnár Úr az amerikai borfogyasztók típusairól, szokásairól, ízléséről beszélt. Megdöbbentő adatként ismertette, hogy az USA-ban évi 30 milliárd dollár értékben 2,8 milliárd liter bor vásárolnak az emberek, és a vásárlók 57 százaléka nő, akik a legtöbb esetben külső megjelenés – palack, címke – alapján választanak a kínálatból. Az összvásárlók között ma már szép számmal akadnak szakértő borívók, akik évi 40-50 palack bort vesznek és olyanok is, akik ragaszkodnak a már megismert és megkedvelt márkájukhoz. A borfogyasztási szokások jelentős változását mutatja, hogy míg 15 évvel ezelőtt a rose borok vezették a toplistát, 2007-ben az eladott borok 43 százaléka vörös, 42 százaléka fehér volt és csak 15 százak rose fogyott. A magyar borokról szólva elmondta, hogy igazán egy Magyarország márka felépítésével, az amerikai nagyvárásokat megcélozva lenne esélyük arra, hogy a 15-20 dollár közötti értékesítéssel bekerülhessenek az amerikai borpiacra. Ehhez azonban összefogásra és állami támogatásra is szükség lenne.

Nos, vélhetően erre még egy ideig várni kell. Legalább is annak alapján, amit Bödőcs Róbert, az ITDH Hungary ágazatvezetője felvázolt. Eszerint az ITDH a kapcsolatrendszerével, a kereskedelem fejlesztési koncepciójával a környező országokon túlmenően a svéd, a holland és a brit piacon kívánja megerősíteni a magyar borok jelenlétét, amelyekhez jelentős európai uniós források is rendelkezésre állnak.

Bruce Walker, az MMI kaliforniai borászata, a Starry Night alapítója, az Egyesült Államok ismert borászati szaktekintélye csak megerősíteni tudta azt a tényt, hogy a magyar borok amerikai értékesítése misszionárius feladat. Olyan feladat, amiről nem szabad lemondani, hiszen egy 30 milliárd dolláros piacról van szó, ahol a magyar boroknak igen is ott kell lenniük. Különös tekintettel arra, hogy egyre nagyobb mértékben nő az import borok mennyisége. Az MMI, mint a magyar borok legnagyobb amerikai importőre évi 150-200 ezer palack bort értékesít az USA-ban a nagyker, a kisker és az internetes hálózaton keresztül. De, ahhoz, hogy a magyar borok valóban ismertté és kedveltté váljanak a szélesebb fogyasztói körben, ahhoz itt Magyarországon lenne szükség összehangolt erőfeszítésre. Magyarországot, a magyar bor és gasztronómiai kultúrát, a turisztikai vonzerőt kellene célzottan és komplexen népszerűsíteni. A magyar borászatoknak kellene ebben kezdeményező szerepet vállalniuk és nem csupán az állami szerepvállalásra várniuk. Bruce Walker is hangsúlyozta, hogy a minőségen túl nagyon fontos a csomagolás, a könnyen megjegyezhető márkanév – ellentétben a tradicionális magyar címkékkel – és az is, hogy az exportra szánt boroknak jó ár-érték aránya legyen.

Kent Barthman kaliforniai borász, az MMI magyarországi borászata, az egri Monarchia Winery szaktanácsadója, akit igazi Pinot Noir specialistaként jegyeznek az USA-ban, azokról a különbözőségekről tartott előadást, amelyek a kaliforniai és a magyar, azon belül is, az egri Pinot Noir szőlőfajták feldolgozására és a borokra jellemző.

Szorosan kapcsolódott ehhez az előadáshoz Dr. Pók Tamás, a Monarchia Winery főborásza megszólalása, aki a fajtaváltás szükségességéről, lehetőségéről beszélt, amelyet a változó piaci igények követelnek ki.

A téma időszerűségét az adta meg, hogy május elején hat fős mexikói szakember brigád érkezett Kaliforniából Egerbe, a város „szent hegyének” nevezett Eged-hegyre, és Noszvajra, hogy ott a Monarchia Matt International magyarországi borászata, a Monarchia Winery hét hektáros szőlőültetvényét alapvetően két szőlőfajtára, a Chardonnay-ra és a Pinot Noir-ra átoltsa.
Hogy miért pont ők és miért ilyen messziről, arra az a magyarázat, hogy a szőlő helyben történő átoltatásának gyakorlata kihalófélben van egész Európában. Ellentétben Kaliforniával, ahol a szőlőültetvényeken él és virágzik a helyben oltás művészete, és a szőlészek újabb és újabb fajtákkal kísérleteznek.

Ezért Kovács Nimród, a Monarchia Winery többségi tulajdonosa, a kaliforniai szaktanácsadóira hallgatva úgy döntött, a fajtaösszetétel változtatásához a tőkekivágás és újratelepítés helyett az átoltást választja, és ennek kivitelezésére a legjobb szakembereket hozatja Egerbe. Üzletember lévén számolt és a számítások azt igazolták: kevesebb tőkebefektetéssel, gyorsabban és nagyobb hasznot érhet el, ha megkíméli a céget a tőkék kivágásának, az új szőlőtőkék vásárlásának és telepítésének költségeitől, és ha megóvják az eredeti szőlő gyökérzetét, mert ez által nem veszítik el a szőlő fejlődésének első három-négy esztendejét.

Az átoltás célja, hogy megváltoztassák a Monarchia Winery szőlőinek fajtaösszetételét, azért, hogy az jobban igazodjon a területi sajátosságokhoz és a piaci igényekhez. Ezért az Eged-hegyen Furmintra és Pinot Noirra, Noszvajon Cabernet Francra, Chardonnay-ra és a Pinot noir-ra oltották át az ültetvényeket, olyan fajtákra, amelyekből világszínvonalú bort lehet készíteni, és attraktívak tudnak lenni a magyar piacon és a világban is.
A komoly szakmai tudást igénylő feladatot a Kaliforniából ideutaztatott mexikói szakemberek Markus Bokisch, kaliforniai szőlész, a Monarchia Winery szaktanácsadója és Dr. Pók Tamás főborász vezetésével 10 nap alatt végezték el, és 37 ezer tőkét oltottak át soha nem látott profizmussal.

A főborász kitért arra a húsz éve aktuális kérdésre, hogy a magyar borászatok a szőlők telepítésekor, átoltásakor a magyar vagy a világfajtákra koncentráljanak? Szerinte mindkettőnek van létjogosultsága, mert a termőhely adottságainak, a kézművességnek ugyanolyan fontos a szerepe, mint a divathullámok által diktált ízvilágnak és a különböző fajták házasításából kiváló cuvéek készíthetők. Szólt az újra telepítés és az átoltás előnyeiről, hátrányairól, és az Eged-hegyen készített fotókon mutatta be a szőlő helyben történő átoltásának eszközeit, munkafázisait, amelyek nagy érdeklődést váltottak ki a hallgatóság körében.

A magyar bor ne csak Magyarországon legyen világhírű! Ezzel a mondattal indította megszólalását Kovács Nimród, a Monarchia Winery többségi tulajdonosa, akiről köztudott, hogy hosszú ideig az Amerikai Egyesült Államokban élt, ma is „ingázik” Magyarország és az USA között és szívügyének tekinti, hogy a magyar borok ne csak Magyarországon legyenek világhírűek.

Igen, volt idő, amikor a magyar borok világhírűek voltak, amit főleg Tokajnak köszönhetünk – kezdte előadását – és ez az Osztrák-Magyar Monarchia idejében volt, és nem véletlen, hogy a cégalapításkor a Monarchia nevet választottuk magunknak. De, azután bekövetkezett az az ötven év, amikor a tömegtermelésnek köszönhetően döntően „gagyi”, azaz minőségileg nagyon gyenge borok készültek Magyarországon. A változás a 90-es évek elején kezdődött és a fejlődés ma már kézzel fogható. Ugyanakkor a bor világrendje is sokat változott időközben, miközben mi a Csipkerózsika-álmunkat aludtuk. A francia hegemónia mellett megerősödött az olasz, spanyol jelenlét és az Újvilági borok is komoly piacokat tudtak maguknak kivívni. A többiek – közöttük Magyarország – még keresik a helyüket.

Kovács Nimród hangsúlyozta: a siker alapja a minőség, a globális megmérettetés és bizonyos piacok megcélzása. A baj az, hogy az általános megítélés szerint a magyar borok esetében az olcsó nem elég olcsó, a drága meg nem elég jó. Imázs meg nincs, vagy ha van, az negatív.
Kiútként, megoldásként egyetlen lehetőség kínálkozik: különleges kézműves borokkal megcélozni a minőségorientált nagy borpiacokat, és ezeket a borokat a hasonló fajtákhoz, márkákhoz hasonlítva kell prezentálni és gasztronómia hátszéllel, sok kóstoltatással, borvacsorákkal, partikkal be kell kerülni a nagy amerikai városok, New York, Boston, Dallas, Miami csúcsminőségű étteremibe. Ehhez persze az is kell, hogy a boroknak legyen egyéniségük, sztorijuk és korrekt ár-értékarányt képviseljenek. Ha ez megvalósítható, akkor minden esély adott ahhoz, hogy a magyar borok a 10-12 dollár feletti árszegmensben eladhatók legyenek az amerikai piacon. Az MMI sokat tesz azért, hogy az általa exportált magyar borok a portfolióban szereplő hasonló minőségű fajtákkal és márkákkal együtt jól szerepeljenek. Ezeket a borokat fogyasztó közönség még nem nagy, de ezek között a borszerető emberek között az MMI által forgalmazott magyar borok – vagyis a magyar borok – már világhírűek.

Az előadásokat követően tematikus borkóstolás következett.
Magyar, amerikai, új-zélandi Pinot Noir-ok kerültek a poharakba. Az MMI által forgalmazott, új-zélandi Lobster Key Pinot Noir Mason Family Wines Marlborough 2006 indította a sort, majd az oregoni Sipino 2003 következett. A magyarországi kínálatot a Vylyan Pinot Noir 2006, Weninger Pinot Noir 2004 és az egri Monarchia Winery laborcimkés Pinot Noir 2006 képviselte.

A konferencia záróakkordjaként vált ismertté, hogy 2008-ban Dr. Lőrincz György, a St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet főborásza nyerte el az etyeki pincefesztiválra meghívott borászok jelölése alapján a Borászok borásza rangos szakmai elismerést. A díjat Demeter Zoltán tokaji borásza – aki elsőként kapta meg ezt a díjat 2007-ben – és Rókusfalvy Pál, a konferencia és a pincefesztivál házigazdája adta át a nyertesnek.

Képgaléria:

A házigazda, Rókusfalvy Pál megnyitja a konferenciát

Sokan voltak kiváncsiak az érdekes témára

Az első sorban: Szalay Dorottya, az MMI ügyvezető igazgatója Kovács Nimród, az MMI többségi tulajdonosa és Bruce Walker, a kaliforniai Starry Night Winery alapítója között

James J. Molnár, a Trust Hungary Zrt. elnöke

Bödőcs Róbert, az ITDH Hungary ágazatvezetője

A hallgatóság

Az MMI szakemberei: Bruce Walker, Dr. Pók Tamás főborász és Kent Barthman kaliforniai borász még a hallgatóság körében

Eszmecsere az udvaron, a szünetben

A konferencia szünetében a Kecskegödör udvarán: Dr. Pók Tamás, Kovács Nimród és Mészáros Norbert, az MMI kereskedelmi vezetője

Kent Barthman kaliforniai borász, az MMI magyarországi borászata, az egri Monarchia Winery szaktanácsadója

Dr. Pók Tamás, az egri Monarchia Winery főborásza az előadását tarja

Alex Brooking, Ausztrália magyarországi nagykövete nem csak jegyzetelt, de kérdezett is az előadóktól. Mögötte Kent Barthman figyel.

Kovács Nimród előadása közben

Fiatalok a konferencián

Pinot Noir "párbaj": Dr. Pók Tamás főborász és Ipacs Szabó István, a Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet főborásza között Rókusfalvy Pál közreműködésével

Kent Barthmann és Dr. Pók Tamás a vendégek reakcióit figyelik a különböző Pinot Noir borok kóstoltatása közben

Szalay Dorottya és Kovács Nimród

Dr. Pók Tamás, Kent Barthman a vendégek társaságában

Borászok borásza 2008 díjazottja: Dr. Lőrincz György, a St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet főborásza és Demeter Zoltán, tokaji borász, a tavalyi díjazott

Dr. Lőrincz György Gál Helgával és Alex Brooking nagykövettel