Szeretettel köszöntelek a BOR klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kovács Bálint
BOR klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BOR klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kovács Bálint
BOR klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BOR klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kovács Bálint
BOR klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a BOR klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kovács Bálint
BOR klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Szóval Kadarka szereti Kárpát-medence, legalábbis több száz évig a vörösbor a Kadarka volt nálunk. Vagyis piros. Nem túl testes bort adó fajta, színében is inkább világosabb tónusú, több száz évvel ezelőtt, modern technológia és tudás híján, inkább ilyen sillerszerű bor készült belőle. Ezzel mellékesen ki is nyírtuk a bikavérlegendát, mármint tudniillik, hogy onnan a Bikavér név, hogy az egri várvédők vörösbort ittak harc előtt-alatt, a törökök pedig látván, hogy a magyarok valami vörös folyadékot fogyasztanak, ami csak úgy csurgott végig testükön – ruhájukon, és ettől küzdenek, mint a vadállatok, úgy gondolták, hogy a magyarok bikák vérét fogyasztják, és innen nyerik hatalmas erejüket. Akkoriban arrafelé nem is nagyon volt kékszőlőtermesztés, de ha volt is, inkább csak Kadarka, az meg ruhán legfeljebb rózsaszín, ami nemigen emlékeztet a bikának vérére. Legfeljebb bikucikéra.
A Kadarka nagy barátja lett az Alföldnek, köszöni, szereti a homokos talajt. Fagytűrő, ami pláne fontos az Alföldön, volt is belőle rengeteg, a 60-as években a legtöbbet termesztett kékszőlőfajta volt, az összes szőlők negyedét tette ki mennyiségben. Aztán jött a nagyüzem és a bukás: minél jobban terheljük a tőkét, arányaiban nagyságrendekkel rosszabb lesz a kapott bor minősége, ráadásul rothadásérzékeny, és ehhez képest későn is érik, mezőgazdasági időzített bombaként borzolva az agronómusok idegeit; politikai megbízhatatlanság lett a vége, osztályidegenné vált a fajta, vágták is ki, ahol érték.
Manapság reneszánszát éli. Kell a magyarnak a könnyed, gyümölcsös vörösbor, és mivel a Portugieser Villány privilégiuma, a Kadarkán osztozik az összes többi borvidék, elsősorban az alföldiek és Szekszárd. Olyan mennyiségben, mint korábban, sosem fogják termeszteni, hasonlóan a Kövidinkához, sajnos macerás egy kicsit, és nagyonnagyonnagy bor sosem lesz belőle. Viszont ha már belefáradtunk a Cabernet-kbe, a Merlot-ba, vagy csak valami könnyebbre vágyunk, ott lesz nekünk, és ez vala jó. A gulyás – halászlé –pörkölt szentháromság is Kadarka után kiált, mert csípős, piros ételhez csípős, piros bor dukál. Közben pedig szóljon, hogy:
Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára!
A kerthelységben sramli szól,
És ott lehet csak inni jól.
Az abrosz tarkabarka, s rajta jó Kadarka,
S már az első csók után
Meglátja, de jó lesz kint, Óbudán!
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Célkeresztben a rozé
Célkeresztben az Ezerjó
A nők a bort is másképp isszák
Mennyit ér a régi tokajim? - 1. rész