Ősz van, javában zajlik a szüret. Láthattuk persze, hogy szüreteltek már augusztusban is, és valószínű októberben is fogunk találkozni itt-ott szőlőszedőkkel. Ennek is megvan a maga oka.

Különböző szőlőket különböző időpontban, néha különböző módon szüretelünk. Vannak korai érésű fajták, pl. a Csabagyöngye, az Irsai Olivér, ezeket augusztusban el lehet kezdeni szüretelni, középérésű fajták, pl. a Kékfrankos, a Sauvignon blanc, amiket akár augusztus végétől, de inkább szeptemberben, és késői érésűek, mint pl. a Furmint, a Cabernet fajták és a Merlot, szeptember második felétől október eleje - közepéig.

A szőlő, így nyár végén, ősz elején éri el az úgynevezett teljes érési fázist. A levelekből nem áramlik több cukor a bogyókba, cukor- és savtartalma eléri a fajtára jellemző, illetve az évjáratból kihozható maximumot.

Szüretelni az úgynevezett technológiai éréskor kezdünk, ami általában ugyanaz, mint a teljes érés. Kékszőlőnél lehet különbség például, hogy rozénak vagy vörösbornak szüreteljük-e a kékszőlőt, vagy pezsgőalapbornak való fehérszőlőket kicsit előbb szednek, a magasabb savtartalom megőrzése céljából.

A szüreti időszak egyik legbűvösebb, legtöbbet hallott kifejezése a mustfok. Ez a must természetes cukortartalmát jelzi tömegszázalékban kifejezve. Minél magasabb a mustfok, annál magasabb kierjedés után a bor alkoholtartalma. Egy könnyű fehérbornak illik 19-20 felett lenni, egy komoly Cabernet-től pedig elvárjuk, hogy 21-22 felett legyen. Komolyabb szőlészek, borászok a mustok cukor-sav arányát is vizsgálják, és ehhez igazítják a szüret időpontját.

A szüret nagy jelentőségű esemény évszázadok óta. Ünnepek, szokások kötődnek hozzá. Amióta a szőlészet – borászat szakmává alakult, és magáncégek birtokolják az ültetvények nagy részét, elvesztette „varázsát”, de a fejlettebb elméleti és technológiai háttérnek köszönhetően jobb minőségű borok kerülnek asztalunkra.