Dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia nemrég megválasztott elnöke az Info Rádió Aréna című műsorának nyilatkozott a napokban. Az etikai kódex kidolgozásának igénye még pár hónapja, a Vincze Béla körül kialakult botrány idején merült fel, és Kállay Miklós akadémiai elnökké választása után indult el a gyakorlati megvalósítása. Dr. Kállay kiemelte, hogy noha eddig nem érezték szükségét egy ilyen dokumentumnak, és valóban (többek között) a nagy visszhangot kiváltott Vincze ügy miatt hozzák létre, szerinte az ellenőrzés szabályait nem kell szigorítani. Nem vitatja a borokat vizsgáló hatóságok felkészültségét, mint elmondta, szerinte egy európai szintű felszereltséggel rendelkező kiváló képzettségű szakembergárda látja el ezt a feladatot.

Vincze ügytől hangos a borsajtó hetek óta. Egy dolog biztos: aki eddig a bor komponenseként kizárólag a vizet, az alkoholt, adott esetben a cukrot, esetleg még a tannint tudta kizárólag felsorolni, az most megtanulta egy életre az új bűvös szót: a glicerint. Annyit hallhatott esetleg a sajtóból róla, hogy ezzel a bor testességét akarta növelni a borász, és hogy nem lesz baja tőle senkinek, legfeljebb hasmenést okoz. Arany háromszöget (Kecel, Soltvadkert, Kiskőrös) kiált azóta a közvélemény, felesleges, a komplett magyar borászatnak kárt okozó, a borásznak aránytalanul eltúlzott meghurcolását kesergi a szakma.

A borhoz gyakran szeretünk fennkölt, pátoszos dolgokat kötni. Pontosítok: a bormarketinggel foglalkozók gyakran szeretnek a borhoz fennkölt, pátoszos dolgokat kötni. Ez jellemzően így van az egész világon, nálunk főleg a borok névválasztásában van jelen, a legtöbb cuvée borunk latin fantázianevet visel, címkéjük elegáns, decens. Ez rendben is van, mondjuk egy testes több éves vörösbornál, de egy könnyű, gyümölcsös, fröccsnek való bort hogy lehet elegánsan megmarketingelni.