Csoda, hogy nincs ilyen nekik már vagy 20 éve – idei a hír, hogy egy francia produkciós cég, a Media Place Partners, Edonys néven boros tematikájú tv csatornát tervez indítani. 2 nyelven, franciául és angolul sugároznának, kábelen, műholdról, és az interneten keresztül. A borfogyasztók és borkereskedelmi ágazatban dolgozók lenne a célközönségük, műsoraik próbálnának élénkítő hatással lenni a nemzetközi borturizmusra, különböző helyszínek bemutatásával, és terveznek műsorokat profiknak is.

 

Ha már múltkorában szóba került egy bejegyzés formájában,h mit fogyasztunk bor (és sör) mellé, nézzük milyen borhoz milyen sajtot "illik" enni, hiszen a bor és sajt ugyan két teljesen eltérő tőről fakadó élvezet, mégis kéz a kézben járnak:

 

Több országban – elsősorban a francia nemzet szokásai és tapasztalatai alapján – alakult ki az egyes borok sajtokhoz való társíthatósága. Így például:

 

 

 

 

A kemény sajtok /pl. Ementáli/ a fehér és a vörös száraz asztali borokhoz, pecsenyeborokhoz / furmint, nemes kadar / társíthatók.

Táplálkozási és alkoholfogyasztási szokásaink egybefonódása részben magyarázatot adhat arra, hogy a sör- és a borkedvelők közül a borivókat miért terheli lényegesen kisebb kockázat a koszorúér-betegségek és bizonyos daganatok kialakulása terén.

 

 

Az már ismert, hogy a kedvező hatások kialakításában fontos szerepet játszanak olyan összetevők, mint a vérlemezkék összetapadását gátló ún. polifenolok és az antikarcinogén (a rákkeltő anyagok ellen ható) resveratrol.

A kilencvenes évek közepén, ahogy egyre inkább gyűrűztek be hozzánk a nemzetközi bortrendek, megismerkedtünk, majd egyre több bort készítettünk a szénsavmacerációs borkészítés technológiájával, a Beaujolais kultuszt pedig ügyesen átemeltük a Szent Márton ünnep mondakörébe. Lettek kultikus újboraink, például Bock József Szent Márton napi Kékoportója, vagy a Vylyan Bogyólé (bozsolé szóra hajazó) primőrje, a Varga Pincészet Csabagyöngye borából készült „Év első bora” (ezzel már jóval Márton nap előtt is lehet találkozni) vagy a Légli 333, ami kicsit később, az év 333.

2009. november 15., vasárnap

 

Kedvcsináló, rendkívül pozitív hangvételű cikk jelent meg Észak-Magyarország két híres bortermelő vidékéről/városáról, Tokajról és Egerről, a Da Zhong dél-kínai napilapban, amelyet 500.000 példányszámban adnak ki.

 

A lap újságírója a Magyar Turizmus Zrt. által szervezett gasztronómiai témájú nemzetközi tanulmányút keretében látogatott hazánkba. Az írás részletesen bemutatja Eger és Tokaj városát: dicséri Eger barokk épületeinek szépségét, a híres Egri Bikavért és a megannyi hangulatos pici borászatot, pincét, borkészítő műhelyt.

A látomás hatására megkeresztelkedett, s húszévesen elhagyta a katonai pályát. Poitiers püspökéhez, Szent Hilariushoz csatlakozott, aki rövidesen kisebb egyházi méltósággá nevezte ki. Ezután hazatért, hogy a keresztény hitet terjessze. Később visszatért a franciaországi Poitiers-be, ahol kolostort alapított. 371 körül a nép és a papság Tours püspökévé választotta. Mint püspök továbbra is szigorú, önmegtartóztató életet élt, ő építette a város első keresztény kápolnáit, s a hagyományok szerint emberszeretete, jósága, irgalmassága, egyszerűsége, igazságossága, és kiváló szónoki képességei nagyon népszerűvé tették.

Újbor természetesen szinte minden országban készül. Ami a franciáknak a Beaujolais, az például az olaszoknak a Novello, nekünk pedig Szent Márton bora.

 

November 11, azaz Szent Márton napja, jeles nap, nem csak Magyarországon. Már ünnepelték a rómaiak is. Egyrészt Aesculapius ünnepe volt, akit az orvostudomány, a megújhodó élet isteneként tisztelték, másrészt a legenda szerint Róma védői anno elaludtak, és az ellenség, a gallok támadásától csak az mentette meg a várost, hogy a ludak hangos gágogására felébredtek.

Ami nálunk a Szent Márton napi bor, az a franciáknál a Beaujolais nouveau. Beaujolais borvidék a burgundiai borrégió legnagyobb és legdélebbi borvidéke. (A legtöbben bozsolénak ejtik, ha nagyon fhansziásak akarunk lenni, akkor bözsolé.) Fő szőlőfajtája a Gamay, ami egy nem túl komplex, de intenzíven illatos, gyümölcsös, könnyed bort adó fajta. Az átlagnál hamarabb készül belőle fogyasztható vörösbor, ami viszont rövid életű. Franciaországi elterjedése és ismertté válása a XIX.

Már egy emberöltő óta divatban van a bor az egész világon, Magyarországon viszont csak kb. 10 éve ütötte fel a fejét, amikor már a hazai borászat is elég erős volt, hogy hátteret adjon neki.

A 90-es évek közepétől-végétől már nemcsak kiváló és szép borok voltak kaphatók országszerte, de megszületett hozzá a borleírás nyelve is. A kettő együtt, na meg, hogy volt a borra fogadókészség (értsd anyagi háttér) lehetővé tette, hogy a borkultúránk magasabb szintre emelkedjék.

Nagyjából ezen a héten kezdik el a borüzletek árulni az újborokat, avagy Szent Márton napi borokat. Alig több, mint 10 éve találkozhatunk ezekkel a borokkal itthon, de ezalatt a rövid idő alatt sikerült népszerűvé válniuk. Ennek oka az lehet, hogy ezek a borok intenzíven gyümölcsösek, üdék, ami abban a kifejezetten hideg, borongós időszakban, mint a november közepe, különösen jólesnek, kicsit visszacsempészik a nyarat az életünkbe.

 

1935-ben, több éves kísérletezés után használta először Flanzy professzor, a narbonne-i Borászati Kutatóállomás igazgatója az úgynevezett szénsavmacerációs eljárást.