Én maradok annál a véleményemnél, hogy a glicerinnek nincs jelentős ráhatása a bor viszkózitására, vagyis kiemelném a mondatodat: "Vizes oldatként az etil alkohol csíkot húz, a glicerin nem." Meg aztadat is, hogy "Nyilván ez függ a keverék arányától, minél magasabb az alkoholtartalom, annál szembetűnőbb a jelenség." És itt schnitt! A többinek nincs köze, az említett beltartalmi értékek, a koncentráltság nem a templomablak képződésben mutatkozik meg. Ha ragaszkodunk ehhez a véleményhez félrevezetjük az olvasót, azt sugallva, hogy csak az a bor a kiváló, ami sűrű koronát mutat.
Mondd... Te soha nem ittál még koronával rendelkező, de ízben, koncentráltságban, illatban pocsék bort?

Most ragadnám meg akkor az alkalmat, hogy azt a tévhitet is eloszlassam, hogy a bor minőségét a templomablak jelenség adja. A bor testessége csak egy dolog, az egyik tulajdonsága a bornak, a minőségét, vagyis hogy mennyivel ér többet, mint egy általános bor, arra nem ad választ.

Itt válaszolok egy másik cikkednél felmerült kérdésedre is, hogy lehet az, hogy az alkohol, vagy a cukor növeli a viszkozitását a bornak:

A templomablak jelenség tényleg ennek a kettőnek tudható be. A sima víznek is van valamennyi viszkozitása, de a jelenség leginkább az alkohol vizes oldatán figyelhető meg leginkább, ott fedezték fel. Hasonlóan működik szirupok, szörpök esetében is, amikor semmi alkohol nincs jelen. Én ezért említettem a vagylagosságot, kiemelve a mindkettő esetét is, mert ugye vannak nálunk is kiváló édes borok, amelyekben egyszerre van jelen az alkohol és a cukor is.

Még egy fontos dolog: nem csak a vörös borban, de a száraz fehér és rosé borban is tapasztalható a jelenség, ha magas az alkohol tartalma.

Az biztos, hogy vendégként nehéz megtalálni azt a bort ami tetszene a vendégnek. Az országot járom, s azt tapasztalom, hogy a barrique -ban hiszik sokan a jó bort. Villányban előre leszervezett kóstolón csak ilyen borokat kóstolhattam, hát nem tetszett.

Előzmény

Hú, a csili és a barackpálinka nekem teljesen újnak hat, de nagyon jól hangzik!

Azt, hogy mi a dolga egy sommelier-nek maguktól a franciáktól tanultam több éven át. Amit az ember gyakorlatban lát örök életre megjegyzi, de ezt a képet tovább erősítette Bodorkós Norbert, Dr. Csizmadia András, Fabók Mihály és Élő László, akik (bár nem mindegyik sommelier) kiegészítette a hiányos tudásomat erről a szakmáról. Ennek megfelelően mondom, én úgy vélem, hogy bár a szakmád, a bizonyítványban levő megnevezés, lehet, hogy sommelier, de ha nem étteremben dolgozol, hanem önálló borkóstolásokat vezetsz, vagy mittomén, akkor a foglalkozásod nem sommelier. Hacsak a Soós magyar vonatkozásban nem bővítette ki, csavart egyet rajta (merthogy a borszakértőnek nincs OKJ besorolása) akkor Te borszakértőként, borbemutatóként, borajánlóként, vagy az Isten tudja miként dolgozol. Mint ahogy a nyelvtanár, aki nem tanít, hanem fordít, vagy tolmácsol bizony szimpla „tolmács” a foglalkozása, annak ellenére, hogy a végzettsége tanár.

Nem vettem észre, hogy nem okoltam, sőt, mintha okoltam is volna, de ezen nem fogunk összeveszni. :-) Te említetted, hogy itt nem borszakértők vannak, nem érdemes a részletekbe menni.

Hogy glicerolt miért tesz a borász a borához, ha egyáltalán, mert ugye ilyet kizárólag csak Vincze Béla csinál és csinált, majd annál a cikkednél részletezem.

Azért hívom glicerolnak, mert én angolul a borizét Londonban végeztem és ott annak mondták, vizsgázni is angolul kellett. Az általam említett példát is ott mondták el, annak okítására, hogy hány szakember (!) a világon helytelenül mondja, tanítja. Arra is emlékszem, hogy megemlítették, hogy sokan „glycerine”-nek mondják (mint ahogy nálunk is), de arra is felhívták a figyelmet, hogy a kettő között lehet különbség, tehát jobb lenne, ha a „glycerol”-nál maradnánk. Ha esetleg lenne kedved megkérdezni azt, aki végül is felhomályosított glicerin ügyben, hogy mi a kettő között a különbség hálás lennék, mert, hogy a téma akkor ugyan nem érdekelt, igen vegyész szaga volt a dolognak, de most érdekes lenne.

Nem tudom, ki az a George Vierra, de ha szóról-szóra azt mondta, amit én, beperelem plágiumért! :-)

Arra viszont nincs jelzőm, hogy ha valaki kifogy az érvekből személyeskedésbe kezd. Nevezd meg Te, hogy milyen ember az! (Ettől kezdve 33 éves Szabó László vagyok) És hiába buzdítasz… továbbra sem foglak lehülyézni.

Látod, mennyi mindent beismertem, hogy nem tudok? :-) Az alkohol kontra cukor megjegyzéseidre a templomablakról szóló cikkedben válaszolok.

A borsznob nem úgy viselkedik, ahogy én, ha akarod, írok erről egy cikket a blogodba. Bár felszólítottál, hogy ne fogjam vissza magam, csak megkérdem, mert nem akarom, hogy megint kioktatásnak vedd. És arról is írok szívesen, hogy szerintem miről szól ez az egész, mert nem Vincze Béláról, az biztos. De nem most.

Előzmény

Pedig rosszul teszi az, aki nem próbálkozik mással - borról beszélek, Te! :-))
Mert Brillat-Savarin úrtól tudjuk, hogy:
„Eretnekség azt állítani, hogy nem lehet a borokat váltogatni: a nyelv eltelik és a harmadik pohár után már a legjobb bor is csak jelentéktelen izgalmat okoz.”
Én hallgatok a jó öreg franciára! Elvégre a magyar igazság is 3 és egy a ráadás!
A félősebbjének pedig ott van az Ízlés garancia!, amit a www.borteka.hu online borbolt biztosít minden palack borhoz. Így bátran lehet karosszékből is borturistának lenni, megismerni a magyar borvidékek családi pincéinek kézműves borait!
Barátsággal