Jövőre várhatóan húsznál több magyar cég állít ki Európa legnagyobb borkereskedelmi és égetett szeszesital seregszemléjén, a düsseldorf-i ProWein szakvásáron.

A 2010. március 21-23. között tartandó vezető európai borkiállításon a világ minden fontos bortermelő országa és régiója bemutatja kínálatát.

Évenként közel 50 ország mintegy 3000 kiállítója ad keresztmetszetet a világ bortermelésének és szeszesital gyártásának trendjéről a rendezvényen.

Másrészt viszont jönnek fel az áruházláncok saját márkás termékei, és nem feltétlenül csak a gazdaságosak. Úgy tűnik jó üzletpolitika korrekt minőséget adni korrekt áron. Ezek a tételek húzzák egyébként a leginkább fel a külföldi borok fogyasztását, amik azért összességükben még mindig nem érik el az 5 %-át sem a hazai fogyasztásnak (bár arányuk folyamatosan emelkedik). Térnyerésükben az is közrejátszik, hogy a magyar fogyasztó továbbra sem túl tájékozott a borokat illetően, és ugyanúgy kezeli, mint a sört, vagy a mosóport: ha megismert és megkedvelt egy márkát, nem szívesen próbálkozik mással.

Ahogy közeledik az év vége, több piackutató cég is közzéteszi statisztikáit különféle fogyasztási szokásainkkal kapcsolatban – lássuk, mi a helyzet a borral.

Először is, nézzük meg, ki és mennyit iszik Magyarországon. A 18 év feletti korosztály majdnem fele fogyaszt bort, az ötöde heti rendszerességgel. Az alkalmankénti borfogyasztók számában az életkor nem mutat komolyabb különbséget, a rendszeres borfogyasztók száma viszont az életkor emelkedésével arányosan nő.

Aggasztóan alacsony a balatoni borok elismertsége Magyarországon, a Balaton partján lévő éttermekben például alig kaphatók helyi borok. Bende Richárd kereskedőként és egy alapítvány élén is azért harcol, hogy ez a helyzet megváltozzon, és tudatos összefogással segítse elő a kiváló termékek népszerűsítését.

folytatás