Nemcsak kulturális, hanem komoly gazdasági és társadalmi érdek is a szőlő-bor ágazat fejlesztése, amelyben Magyarországon jelenleg több mint 40 ezer gazdálkodó végez értékteremtő munkát. A digitális megoldásokat a szőlő-bor ágazat szolgálatába is kell állítani, mivel azok jelentősen hozzájárulhatnának a szektor értéknöveléséhez. Ezt segíti majd az „ePincekönyv” projekt, amelynek célja a szőlő és bor ágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakítása és az elektronikus pincekönyv-vezetési lehetőség biztosítása.

Az Agrárminisztérium – tekintettel az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma fertőzés magyarországi helyzetére, továbbá a fitoplazmát terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni hatékony védekezés érdekében – 2019-ben is vissza nem térítendő támogatást nyújt a szőlőültetvényekben kijuttatott növényvédő szer vételárához. A növény-egészségügyi megelőző támogatás iránti igényüket március 31-ig kell jelezniük az érintetteknek. Benyújtandó a Magyar Államkincstárhoz, a kincstár honlapján közzétett nyomtatványon. A tényleges támogatási kérelem legkésőbb augusztus 15-ig nyújtható be.

Nagyításhoz kattintson a képre

Napjaink szőlőtermesztésében meghatározó szerep jut a kisgazdaságoknak, kistermelőknek. Az állam különböző támogatásokkal, ugyanakkor szigorú előírásokkal igyekszik elősegíteni a hazai szőlőművelés előmozdítását, a bortermelés színvonalának emelését, a piacképesség javítását, valamint a korszerű minőségvédelmet.

A Sherry a spanyolországi Jerez község környékén termő fehér szőlőből készülő likőrbor.  A Sherry készítésekor megvárják a must teljes kiforrását, és ezután kevernek hozzá alkoholt, mely kötelezően brandy. Több változatban készül a száraz, könnyű finotól egészen a sokkal sötétebb és időnként édesebb olorosókig.

A sherry érlelése és keverése egyaránt az ún. solera-rendszerrel történik. Hordók hosszú sorát halmozzák egymásra több szintben.

A parafa többféle fa többéves ágain vagy törzsén keletkező vastag kéreg (más néven „para”), amely lefejthető.

Kereskedelmi használatra elsősorban a paratölgy (Quercus Suber) fáját termelik ki. A világ legnagyobb parafatermelője Portugália.

A parafa különösen dugónak alkalmas, mert rugalmas, ugyanakkor a nedvességet nem engedi át. A világban termelt parafa mintegy 60%-ából dugókat készítenek. Mivel nagyon könnyű, halászúszókhoz és bójákhoz is jó, de használják padlónak, sőt, tűzállósága miatt legújabban a rakétatechnológiában is.

Anonymus a 12. században írt krónikájában megemlíti, hogy a őseink a szkítiai őshazában különösen kedvelték a hús- és halételeket, a tejtermékeket, szívesen használták ízesítésre a mézet és a fűszereket, e mellett bort fogyasztottak.

 A magyarság azon ritka népek egyike, amelyeknek saját szava van a bor megjelölésére. Az első leírt magyar szó állítólag a BOR :)

 

A magasabbrendűség határozta meg a bor szerepét a hun királyi protokollban.

A legenda szerint onnan kapta a nevét, hogy az 1809-es francia megszálláskor a francia katonák Sopronban kék színű frankkal fizettek volna érte. Ez a legenda nagyon szép, de nem sok köze van a valósághoz. Tény viszont, hogy az 1830-as évektől használják ezt a nevet. Közepes méretű fürtjein kis méretű bogyók találhatóak.

Mostanában eléggé felkapott, trendi bor lett az Irsai Olivér, nézzük, mit is takar a név:

Az Irsai Olivér hibrid csemege- és borszőlőfajta.
1930-ban nemesítette Kocsis Pál Magyarországon a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér fajtákból. Később, 1960-ban Bakonyi Károly az Irsai Olivér és a Tramini keresztezésével alkotta a cserszegi fűszeres szőlőfajtát.

Magyarországon nagyobb mennyiségben a Pannonhalma-Sokoróaljai, Balatonboglári, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidékeken termelik.

Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok. A XIII. században a borvidék jelentős része egyházi kézbe került. A XVIII. századtól számos főrangú magyarországi család versenyzett itt szőlőbirtokért.

A filoxéravész utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen megváltozott.

Nem könnyű most sem az írónak, sem az Ezerjónak. Az Ezerjó egy karakán, markáns savú, nem túl testes, diszkréten gyümölcsillatú fehérbor, sehol egy kis bodzaparfüm, egy kis frissen kaszált mező közepe, kiborult vödör szilvalekvár, van ő úgy csöndesen, népszerűnek lennie sem könnyű, írni róla meg aztán pláne nehéz.

 

Születése úgy történhetett, hogy lenézett balsorsú Magyarországra a Jóisten, és azt mondta, kell majd ennek a népnek a XX. századtól kezdve egy jóféle pezsgőalapbor, amolyan karakán, markáns savú, nem túl testes, diszkréten gyümölcsillatú fajta (gusztustalanul vissza fogok élni a másolás-beillesztés adta lehetőségekkel) ne csak a saszla legyen nekik, és megteremtette az Ezerjót.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz pályázhatnak támogatásra azok, akik 2010. szeptember 25. után új borászati gépet, technológiai berendezéseket vásároltak - áll az MVH közleményében.

A támogatás a hivatal honlapján megtalálható borászati gépkatalógus gépei után kérhető, mértéke mikro-, kis- és középvállalkozások esetén 30 százalékos, nagyvállalatoknál 20 százalékos. A honlapról letölthető támogatási kérelmeket október 16.

A must a szőlő kipréselt leve, a bor alapanyaga. A fajtabor készítésénél fontos a szőlő fajta szerinti osztályozása.

Nem árt eltávolítani egymástól a bogyót és a kocsányt (hagyományos, pl. Tokaj-hegyaljai borkészítésnél ez nem kritérium, a kocsány elválasztása csak az utóbbi évtizedekben vált „divattá” – nagyüzemi szinten) majd jön a zúzás, préselés, amely a bogyók héját repeszti fel. A mustot mielőbb hordókba kell tölteni, jó ha itt indul be az erjedés.

A tokaji aszú a Tokaj-hegyaljai borvidéken előállított aszúbor, vagyis aszúsodott és normál szőlő felhasználásával készített desszertbor, borkülönlegesség. Évszázados technológia alkalmazásával készül, amelynek alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelése, és az ezt követő különleges borkészítési eljárás.

Az aszúsodást, más néven a nemesrothadást, a Botrytis cinerea penészgomba idézi elő az egyéb tényezők (klíma, szőlőfajták stb.) kedvező együttállása esetén.

 

Nagy esőzések közepette idén is lezajlott a borfesztivál a Budai Várban. Azért látogató így is akadt bőven, különösen az utolsó nap, talán az egyetlen derűs napon. Aki akart, a Koldus kapuhoz közeli sátorban kóstolhatott és szavazhatott a Borfesztivál boraira. A végeredmény érdekes, hiszen a legtöbb esetben nagyobb kombinátok termékei lettek kategóriájuk győztesei. Íme a díjazottak:

 

 

Száraz fehér bor kategóriában: György Villa Collection Pázmándi (Etyek-Budai borvidék) Chardonnay 2009 (György Villa Pincészet Kft., a Hungarovin egyik, kiemelt tételeket gyártó alvállata.)

 

Rosé kategóriában: Gál Szigetcsépi (Kunsági borvidék) Kékfrankos Rozé 2009 (Gál Szőlőbirtok és Pincészet Szigetcsépről, rozéik szinte minden versenyen díjat nyernek, tavaly Gálné Dignisz Éva bekerült a közé az 5 borász közé, ahonnan végül dr.

Az index oldalán olvastam a következő cikket, amitől eléggé megijedtem!!

Nem elég, hogy árvíz van és rengeteg honfitársunk maradt már fedél nélkül, de még a szőlő is veszélybe kerülhet...

 

"Magyarország szőlőtermésének károsodása miatt 1 millió hektoliterrel kevesebb bor készülhet az idén, ami 30 milliárd forint kiesést jelent a borászatoknak - mondta Magyarország legnagyobb borászatának vezetője.

 

Varga Péter, a Varga Pincészet vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy talán a szőlő az egyetlen gyümölcs, amiben egyelőre nem tett nagyobb kárt a vihar.

Fontos boros kifejezések a Deluxe Magazin-tól, melyeket mindenképen ismernünk kell:

 

Ászkolás: A bor érlelése fahordóban, állandó, többnyire 10-14 celsius fokon. Az ászokhordó űrtartalomtól függetlenül egyszerűen érlelő fahordót jelent.

Barrique (ejtsd: barrik): Francia szó. Azt a 225 literes, belül égetett (pörkölt) fahordót jelenti, melyet Bordeaux-ban évszázadok óta használnak a borok érlelésére. Az égetett tölgyfadongák különböző anyagokat adnak át a bornak, amely a gazdag aromákat az érlelés során integrálja.

 

Magyarország legfontosabb borszőlőfajtái:

 

Fehérborszőlő fajták:

 

Őshonos fajták:

 

- Cserszegi fűszeres

- Furmint (Tokaj, Somló)

- Hárslevelű

- Irsai Olivér

- Juhfark (Somló)

- Kéknyelű

- Leányka

 

Nem őshonos fajták:

 

- Bianca

- Chardonnay

- Olaszrizling

- Ottonel muskotály

- Rajnai rizling

- Rizlingszilváni (müller-thurgau)

- Sauvignon Blanc

- Sárfehér

- Tramini

- Cirfandli (Pécs)

- Zöld veltelini

 

Vörösborszőlő-fajták:

 

Őshonos fajták:

 

- Kékfrankos

 

Nem őshonos fajták:

 

- Blauburger

- Cabernet sauvignon

- Cabernet franc

- Kadarka

- Merlot

- Pinot noir

- Shiraz

- Zweigelt

- Portugieser

 

Egyéb borszőlők, melyeknek területük kisebb:

 

- Budai zöld

- Csabagyöngye

- Csókaszőlő

- Kékmedoc

- Kövérszőlő

- Kövidinka

- Kunbarát

- Kunleány

- Zala gyöngye

- Zefír

- Zengő

- Zenit

- Zeusz

 

Direkt termők, melyeknek telepítése tilos illetve engedélyhez kötött.

Egyesek a száraz, férfias borokat részesítik előnyben, mások a félszáraz, megint mások az édes, konyt alá való borokat fogyasztják.

Meglehetősen közismert tény, hogy az Európai Unió országaiban borfelesleg van, ezért a szokványos magyar borok csak viszonylag alacsony áron adhatók el. A bor azonban piaci szempontból is különleges árucikk...folytatás

A gazdasági válság (sajnos) természetesen nem kerülte el a bor ágazatot sem. A borfogyasztás, ha nem is esett érezhetően vissza az idén, de leginkább stagnál szerte a világban. Ennek megfelelően a termelőkre nehéz idők járnak.

 

Szerte Európában körülbelül 73.000 hektárnyi szőlőt vágtak ki. Nemcsak a gazdasági válság az oka, az EU anyagilag is támogatja a gazdaságtalanná vált szőlőtermő területek felszámolását. Spanyolországban a legnagyobb az arány, itt 45.000 hektárnyi szőlőtől „szabadultak meg”, őket követi Olaszország 11.900 hektárral, utánuk pedig Franciaország jön 10.300 hektárral.

Magyarországon a szüret elterjedtebb formája továbbra is a kézi szedés. A szocialista nagytermelő időszakban gépesítettek ahol csak lehetett, de a minőség háttérbe szorítása, és a kezdetleges gépek sokat rontottak a későbbi bor minőségén. A gépesítés fejlesztését nem előzte meg semmi előkészület. Fontos lett volna olyan szőlőket telepíteni, amik bírják a gépi szüretet, olyan támrendszer, olyan tőkenevelés, és kezelés, illetve a domborzat olyan kialakítása, ami „aládolgozik” a gépeknek, így a legkisebb kárral és veszteséggel működhetett volna akár jól is a dolog.

Ősz van, javában zajlik a szüret. Láthattuk persze, hogy szüreteltek már augusztusban is, és valószínű októberben is fogunk találkozni itt-ott szőlőszedőkkel. Ennek is megvan a maga oka.

 

Különböző szőlőket különböző időpontban, néha különböző módon szüretelünk. Vannak korai érésű fajták, pl. a Csabagyöngye, az Irsai Olivér, ezeket augusztusban el lehet kezdeni szüretelni, középérésű fajták, pl. a Kékfrankos, a Sauvignon blanc, amiket akár augusztus végétől, de inkább szeptemberben, és késői érésűek, mint pl.

A borhoz gyakran szeretünk fennkölt, pátoszos dolgokat kötni. Pontosítok: a bormarketinggel foglalkozók gyakran szeretnek a borhoz fennkölt, pátoszos dolgokat kötni. Ez jellemzően így van az egész világon, nálunk főleg a borok névválasztásában van jelen, a legtöbb cuvée borunk latin fantázianevet visel, címkéjük elegáns, decens. Ez rendben is van, mondjuk egy testes több éves vörösbornál, de egy könnyű, gyümölcsös, fröccsnek való bort hogy lehet elegánsan megmarketingelni.

 

Ha az ember borszaküzletben jár, találkozhat mostanában fura, középen lyukas címkéjű borokkal, illetve hallhatja áhítattal mormolva hardcore borértő barátaitól, vagy boros blogokról a fura Sauska nevet. Sauska Krisztián, egy magyar üzletember, de hosszú ideig Amerikában élt. Miután hazajött, egy modern borászatot épített fel Villányban. Technológiában elhozta a legmodernebbet, személyzetben viszont kifejezetten fiatal szakmai személyzettel vette körbe magát, olyanokkal, akik több éves külföldi tapasztalattal rendelkeznek, nyitottak a borászkodás újabb irányzataiba, illetve nem feltétlenül kérgesedtek bele a magyar mentalitásba.

Brazíliáról sok minden juthat az eszünkbe, de a híres brazil bor biztosan nem lesz közte. Pedig kb. 3,2 millió hektolitert termelnek évente, vagyis nem sokkal vannak mögöttünk. De mivel sokkal nagyobb országról van szó, a hazai piac szinte teljesen felszippantja a hazai termelést. Bort elsősorban az ország (magukhoz képest) hűvösebb, déli csücskében termelnek. A tél jellemzően itt is enyhe, a nyár meglehetősen meleg, ezért elsősorban a chilei és argentín borokhoz hasonló, mediterrán karakterű borok készülnek az országban.

A tavasz végi, nyár eleji jégesők hatalmas pusztításokat végeztek Villányban és Sopronban. A soproni borrégió bizonyos részein akár a termés 80 %-át is elverte a jég, Villányban pedig több helyen, többek között a Kopár és Ördögárok dűlőkben is 50 %-os a kár.

 

 

 

Egerszalókon szerencsére csak kisebb károkat okozott. Tőlünk délebbre, Szlovéniában talán még rosszabb a helyzet, van ahol az idei terméskezdemények teljesen elpusztultak, több helyen még levél sem maradt a tőkéken.

Aki kedveli a borokat, bizonyára szereti az olasz különlegességeket is. Toscana, Lombardia, Szicília és még sorolhatnám a jobbnál jobb borok termelővidékeit., de igazából Olaszország rendkívül jó fekvésének köszönhetően szinte nincs olyan négyzetméter, ami ne lenne alkalmas a szőlő termesztésére. Ez abból is látszik, hogy a minden év áprilisában, Veronában megrendezendő Vinitaly rendezvénynek közel 4000 kiállítója van, természetesen csak Olaszországból.